Ujfalusi Edit: Búcsú

Fotó: Ujfalusi Károly

Épp búcsúzott a tél, ébredt a természet,

Mikor nagyapámat láttam utoljára,

Ült az ágya szélén, és némán rám nézett…

Kék, szelíd szeméből, egy könnycsepp hullott le.

A kerti körtefák susogtak hangosan,                                

Mikor nagyapámat láttam utoljára,

Búcsúztunk egymástól, azt tudtuk biztosan,

Hogy nem örökre szól, éreztük mindketten.

Gyönyörű volt a kert, és ragyogott a nap,

Amikor örökre elment a nagyapám,

Az öreg körtefa alatt aludt aznap,

Finom, arany lelkét, várta a mennyország.

2011 december