2012. április 23., hétfő

Ujfalusi Edit: Ölelés



Fotó: Ujfalusi Károly
Késő este van, és te alszol már,
melletted fekszem, és csak nézek rád,
elönti szívemet a félelem,
hogy mi lenne nélküled énvelem.

Hirtelen megmozdulsz és átölelsz,
puha takaróként körbe tekersz,
halkan a fülembe azt suttogod:
Szeretlek édesem, te is tudod!

Ekkor nem érzek többé félelmet,
betakar minket a szép szerelem,
ölel a karod egész éjszaka,
tiéd vagyok, jobban, mint valaha.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése